Magyarország gazdasági kilátásait komoly kihívások és bizonytalanságok övezik: bár akadnak kedvező fejlemények – például az autóipar várható fellendülése vagy a szolgáltatási szektor ellenálló képessége –, az összképet a tartós infláció, az államháztartási hiány és a politikai kockázatok beárnyékolják. A kormány mozgástere szűkös, és csak körültekintő fiskális irányítás, szerkezeti reformok és kiegyensúlyozott gazdaságpolitika révén lehet úrrá lenni a rövid távú problémákon és biztosítani a hosszú távú fenntarthatóságot. A 2026-os választások közeledtével a döntések tétje egyre nagyobb, és a következő évek gazdasági pályáját jelentősen befolyásolhatják – állítja friss elemzésében a bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (wiiw), amely az idei növekedési kilátásokat jelentősen visszavágta.
A kormány tegnapi ülésén Gulyás Gergely tájékoztatása szerint tovább szigorították az állategészségügyi intézkedéseket a száj- és körömfájás-járvány megfékezésére, miután felmerült a gyanú, hogy a vírus nem természetes úton került a fertőzött telepekre. A kabinet emellett döntött arról is, hogy jövő héten elindítja a nemzeti konzultációt Ukrajna uniós csatlakozásáról. Bővül a Magyar Falu Program: az 1500 fő alatti települések is bekapcsolódhatnak a falugondnoki rendszerbe, és a kormány állami vagy korábban takarékszövetkezeti ingatlanokat adhat át közösségi célra az önkormányzatoknak. Az önkormányzati dolgozók bérénél kétszeri, együttesen 30 százalékot meghaladó emelés várható 2025-ben és 2026-ban. A bírói béremelés folytatódhat, a gyülekezési jog szabályozása nem változik, míg a kormány aránytalan sérelemnek tartja a rendszeres hídlezárásokat Budapesten.
Holnap, csütörtökön reggel 9:30-kor kezdődik a Kormányinfó, amelyen a mai kormányülésen született döntéseket ismerteti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Az eseményről a Portfolio szokás szerint élő hírfolyamban tudósít.
A francia államháztartási hiány a 2023-as 5,4%-ról 5,8%-ra nőtt a GDP arányában 2024-ben – közölte az INSEE a L'Express szerint.
A magyar államadósság idén és a következő években is csökkenni fog, az Európai Bizottság állításaival szemben nincs kockázat a magyar államadósságban - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium reagálva arra, hogy Brüsszelben úgy látják, Magyarország államadóssága a következő évtizedben újra növekvő pályára állhat, miközben a költségvetési politika csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik a kedvezőtlen gazdasági környezet és a magas kamatterhek miatt.
Az Európai Parlament képviselői két fontos határozatot fogadtak el a tagállamok közötti gazdasági és szociális koordináció következő ciklusára vonatkozóan. A fő akadályokat abban látják, hogy túl laza a tagállamok közötti gazdasági koordináció, és a rosszabbul teljesítő országok figyelmen kívül hagyják az EU iránymutatásait.
Idén februárban is jelentős hiánnyal zárt a büdzsé. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtt közzétett előzetes adatai szerint az év második hónapjában 1655 milliárd forint lett a mínusz, ami ugyan kisebb lett a tavaly februári összegnél, de beleillik az elmúlt évek trendjébe. Ezzel az éves pénzforgalmi hiányterv 42%-nál jár, ami első ránézésre ijesztően magasnak tűnik, de több tényező is árnyalhatja ezt a magas adatot.
Az idén az eddig vártnál valamivel lassabb, jövőre már gyorsuló növekedést valószínűsít a tevékenységi területét alkotó gazdaságokban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A magyar gazdaságnak fokozatos, de a piaci várakozásoktól elmaradó élénkülést jósol a szervezet.
Az Európai Bizottság javaslatot tesz a Stabilitási és Növekedési Paktum lazítására a védelmi beruházások érdekében – jelentette be Ursula von der Leyen a Müncheni Biztonsági Konferencián. Brüsszel szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet indokolja, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kapjanak védelmi kiadásaik növelésére, hasonlóan a Covid-válság idején alkalmazott rugalmas szabályokhoz. A Portfolio kérdésére azonban tisztázták, ez nem általános mentességet jelentene, hanem célzott könnyítést, amelyről az EU külön-külön döntene az egyes országok esetében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pozitívan reagált hírre, de részleteket még nem osztott meg a magyar tervekről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy aktiválná a vészhelyzeti záradékot, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a védelmi kiadások jelentős növelését anélkül, hogy ez beleszámítana a költségvetési hiányba. Az intézkedés célja, hogy Európa megerősítse saját biztonságát, miközben közös védelmi projektekkel és magánbefektetésekkel ösztönözné a katonai fejlesztéseket.
A centrista François Bayrou által vezetett francia kormány hétfőn ismételten túlélt a Nemzetgyűlésben egy bizalmatlansági indítványt, amelyet ismételten a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nyújtott be.
2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt - jelentette az idei költségvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kiugró a deficit, viszont az év első hónapját nem hiány szokta jellemezni többnyire, hanem többlet.
Franciaország 2025-ös költségvetése a jövő héten szavazásra kerül a nemzetgyűlésben. Ha nem megy át a javaslat, akkor a kisebbségi kormány várhatóan alkotmányos kiskaput használ a tervezet elfogadtatására, de ezzel bizalmatlansági indítványt kockáztat, miközben a szocialisták támogatása továbbra is bizonytalan. Azonban úgy fest, hogy a jobboldalról és a centristáktól begyűjtheti a szükséges szavazatokat.
Csökkenő államadósság és csökkenő hiány. Ez az a két kifejezés, amit a kormány hosszú évek óta eredményként hangsúlyoz azokban az években, amikor nem érik rendkívüli sokkhatások a magyar gazdaságot és költségvetést. 2024-ben viszont ennek az eredménynek már csak az egyik lába jött csak össze, a csökkenő államadósság nem teljesült. Bemutatjuk, hogy ebből a szempontból mennyire egyedi volt a tavalyi év és azt is, hogy idén sem lesz könnyű dolga ezen a téren a kormánynak, pedig a 2025-ös év kulcsfontosságú lehet több szempontból is.
A francia kormány új államháztartási hiánycélt tűzött ki, ami a korábbinál magasabb deficitet irányoz elő. A jegybanki vezetője részletes terveket szürget a kiadáscsökkentésre és az adóemelésekre vonatkozóan, miközben a miniszterelnök a gazdasági teljesítmény 5,4 százalékának megfelelő hiányt céloz meg az idei évre.
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) megállapodott a költségvetési hiány jelentős csökkentéséről anélkül, hogy új adókat vetnének ki - jelentette be hétfői közös sajtótájékoztatóján Herbert Kickl, az FPÖ elnöke és Christian Stocker, az ÖVP új ügyvezető elnöke.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Elismerték azt, amit régóta tagadnak.
37 500 forintot jelent egy munkavállalóra nézve idén.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
